preloadingpreloadingpreloading

2012 London

Olimpiai összefoglaló


  

A magyar 2012-es Olimpiai csapat akikre nagyon büszkék lehetünk: 

A verseny összefoglalója:

Csernoviczki Éva lett 3. -48 kgban

Előnyerő volt, majd a Holland Birgit Ente-t megverve folythatta a küzdelmet a Belga Van Snick ellen. Sajnos a Belga lefojtotta Évit és így csak vissza ágon folythatta a küzdelmet. Évi gyönyörűen megverte a Kínai ellenfelét, majd folythatta a küzdelmet a világ ranglista első helyezettével rendelkező Japán Tomoko. Egy hihetetlenül izgalmas Olimpiai érmes meccs volt. 5 perc elteltével még mindig 0-0 volt az állás, majd a hosszabitásban elküldték Évi edzője és egyben édesapja a szőnyegtől, birók befolyásolássa miatt. Így sajnos Évi edző nélkül marad, de ez nem zavarta meg Évit … a hajime után, rögtön egy gyönyörű kis külső horoggal (ko uchi gake) egy gyönyörű ipponal bucsuztatta el a Japán lányt és megszerezte az első női Olimpiai  érmet Magyarországnak!

 ------------------------------------

Ungvári Miklós 2. lett -66 kg-ban

37 indulóval kezdődött a küzdelem a -66 kg-os súlycsoportban az Olimpiai aranyért. Ungvári Miki, alias Ungi, két könnyebb ellenféllel kezdte a versenyt. Elsőre a szabadkártyával induló afgán Faizzadat, majd a belizi származású Sanchez-t is gyönyörű ipponnal küldte haza. Következett a nagyon erős szlovén Draksic (világbajnoki ötödik helyezett, kétszeres európa-bajnoki bronzérmes, az utolsó két összecsapásuknál meg is verte Ungit) – aki nagyon hajtotta Mikit – egy hihetetlen szép és izgalmas küzdelem során. A szlovén hiába vadászott erősen Mikire – Miki nagyon erős volt fejben, totális kontrol alatt tartotta a meccset és végül intéssel sikerült győznie. A következő ellenfél a lengyel Zagrodnik (U23-as európa-bajnoki ezüstérmes) volt, aki kb. 2-3 hónappal az Olimpia előtt tudta meg, hogy indul, mivel az első számú lengyel judos (Tomasz Kowalski) egy motorbalesetben olyan súlyos serülést szenvedett, hogy ez az olimpiai indulásába került. Miki ismét nagyon magabiztosan, intéssel verte meg lengyel ellenfelét. A döntőbe jutásért a spanyol Uriarte-vel küzdött, ahol egy nagyon szép yukoval továbbjutott. Így következett a döntő a 20 éves grúz Shavdatuashvilivel (junioroknál világbajnoki bronzérmes és európa-bajnok, valamint felnőtt EB-bronzérmes). Látszott, hogy Miki elfáradt, vagyis fejben nem tudta úgy összeszedni magát, mint az előző meccseinél… A grúz ugyanazt a taktikát használta, mint a szlovén. Nagyon hajtotta Mikit, aki most sajnos ezt nem tudta jól koordinálni és sajnos egy yukóba esett. Ez sajnos Miki aranyérmébe került. Hiába próbálta behozni, nem sikerült. Így - bár tudom jól -, hogy abba a pillanatban az ember mindezt kudarcként éli meg, de azért olimpiai ezüstéremmel távozhatott!!! Ami azért nem semmi!!! 

Így született meg a magyar sportolók 2. londoni olimpiai érme cselgáncsban, ami különösen szép eredmény figyelembe véve, hogy 1996 óta nem volt magyar döntős olimpián judóban!!

 A 3. helyért is hihetetlenül izgalmas küzdelem zajlott: a lengyel Zagrodnik (aki Mikitől kikapott) ment a japán Ebinumaval, aki nagy favoritként óriási meglepetéssel kikapott a selejtezőben. A japán fiú egy gyönyörű wazarit dobott a lengyelen, aki azonban nem hagyta magát és egy hihetetlenül nagy dobással visszatámadott. A dobás egyértelműen ippon volt, de a japán (!!) bíró csak wazarit adott. A küzdelem olyan kemény volt, hogy hosszabításra került sor, amelyben a japán fiú elképesztő csípődobással eldobta a Lengyel ellenfelét egy ipponra. Ezen a meccsen a lengyel Zagradniknek 2 ellenfele volt… a japán judós és az ugyan onnan származó vezető bíró, akit - véleményem szerint - nem szabadott volna bírónak jelölni erre a küzdelemre. „Beugró”-ként, mindezek ellenére 5. helyezés az Olimpián… le a kalappal a lengyel fiú előtt!!!

------------------------------------

Karakas Hedvig 5. lett  -57 kg-ban, Csoknyai László pedig 9. lett -81 kg-ban

57 kg-ban 25 induló volt. Erről a súlycsoportról azért tudok egy kicsit többet mesélni, mivel ez volt az én súlycsoportom is, amikor versenyeztem. Néhány induló még az én ellenfelem is volt anno! Nem volt könnyű Hédinek az Olimpiát megelőző év – sok sérüléssel bajlódott (még közvetlen az Olimpia előtti hónapokban is alig tudott edzeni) és nem sokkal az Olimpia előtt leváltotta edzőjét (bizonyára alapos-, számomra azonban ezideig még ismeretlen okok miatt). Hédi az első meccsén a spanyol Bellorinnal kezdett, aki szabadkártyával indulhatott az Olimpián. Hédivel már 3 alkalommal mérkőztek, mely meccsekből Hédi kétszer győztesként került ki. Hédi végig irányított, amit a birók egy a spanyolnak adott intéssel támasztottak alá. 49 másodperccel a vége előtt a spanyol lány egy yukot szerzett, így megszerezte a vezetést. Hédi azonban nem hagyta magát és 24 másodperccel a vége előtt sikerült egy hihetetlenül szép uchi matával ipponra dobni az ellenfelét!A legjobb 8 közé bejutásért a brazil Silvaval ment. Nagyon izgalmas mérkőzés volt – ahol a nagyon rutinos és VB döntős brazil egy óriási hibát követett el. Lábra nyúlt és ezért leléptetés jár. Lelépették, így Hédi a legjobb 8 közé jutott. Folytatta a szintén erős román Caprioriuval, aki európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes huszonhat éves román judós.Hédi többször kikapott tőle, de az utolsó összecsapásukkor Hédi nyert. Most is egy izgalmas meccs volt, amely a hosszabítást követően is 0-0-val végződött. Sajnos az ezt követő bírói döntés során 2-0 aránnyal a román lányt látták jobbnak a bírok. A vigaszágon az eb-bronzérmes, huszonöt éves Orosz származású Zablugyina várta Hédit. A mérleg eddig az orosz felé hajlik, mivel Hédi többször kapott ki, mint nyert a múltban. Hédi - hála istennek - egy szép yukoval nyert a hosszabbítás során. Így jöhetett a bronzmeccs a francia Pavia ellen. A francia is már többször elverte Hédit, de ez őt nem riasztotta vissza. Az utolsó meccsnél látszott, hogy Hédi elfáradt. Nem tudta jól megoldani a roppant taktikus és nagyon okos francia helyzeteit, aki végül kijátszotta Hédit és egy intéssel nyert.

Így végzett Hédi az 5. helyen – ami a fiatal korához és nagyon nehéz évéhez képest egy csodálatos eredmény!

------------------------------------

31-en indultak 81 kg-ban – a Laci súlycsoportjában.

Sajnos munka közben nem volt alkalmam megnézni a meccseket, így a judoinfo.hu-n közölt információkat közlöm veletek:

 „Az Atomerőmű SE 81 kilós olimpiai indulója az indonéz Wiradamungga ellen kezdte meg londoni szereplését, s ahogyan az várható volt, ipponnal le is győzte a judóban eddig különösebb eredménnyel nem rendelkező ázsiai sportolót. A legjobb tizenhat között a dél-koreaiak klasszisa, a Pekingben ezüstérmes, kétszeres világbajnok Kim Dzse Bum volt Csoknyai ellenfele. A statisztikák eddig egy összecsapásukat tartják nyilván, eszerint a 2010-es tokiói világbajnokságon Kim nyert, most is óriási bravúr kellett volna a továbbjutáshoz. Tegyük hozzá: Csoknyai korábban is vert már meg regnáló világbajnokot... Sajnos a bravúr most nem sikerült, de a magyar judós dicséretére legyen mondva, hogy a meccs végére a koreai teljesen elkészült az erejével, akció nélkül, két intéssel tudta csak legyőzni a paksi fiút, aki így a legjobb tizenhat között fejezte be a versenyt, s mivel a judóban ezekről a helyezésekről nem döntenek külön, kilencedikként kerül be az évkönyvekbe. Egész este videóztunk, próbáltuk megtalálni a koreai gyenge pontját. Figyelnem kellett arra, hogy lefogjam a kezét, igyekezzek megelőzni és ne hagyjam, hogy a hátamra, vállamra fogjon. Úgy érzem, mindent megtettem a továbbjutásért, de az egyik taktikai utasítást nem tartottam be, túlságosan előrehajoltam, és Kim fent meg tudott fogni, ebből lett az intés. Sajnálom, hogy így ment el négy éves munkánk, még egy kicsit jobban kellett volna hinni benne, hogy meg tudom csinálni" - mondta kissé letörten az Atomerőmű SE huszonnégy esztendős judósa, aki először szerepelhetett az ötkarikás játékokon.
Mellesleg: Kim végül megnyerte az olimpiai aranyérmet a 81 kilósok között...”

------------------------------------

Mészáros Anett (-70 kg) és Madarász Tamás (-90 kg) helyezetlenül zárták a versenyt

Anettnek nagyon nehéz olimpiai felkészítő időszaka volt, hiszen novemberben műtötték térdszalag szakadás miatt. Mivel én is túlestem ezen a műtéten hasonló helyzetb, nem tudom elképzelni hogyan tudott Anett 8 hónap alatt meggyógyulni, és Olimpiára készen állni… Bár nagyon akart és elszánt volt, Anettnek sem volt elég az idő. Az első körben, a hosszabbítás kemény küzdelme után bírói döntéssel kapott ki sajnos a német Thiele ellen. Látszott, hogy kondícióval nem bírja a küzdelem vége felé, azonban az, hogy ilyen állapotban - ilyen komoly műtét után - egyáltalán tatamira tudott állni, már óriási teljesítmény. Sajnos tudom jól, hogy az ilyenkor egy versenyzőnek egyáltalán nem számit.

 Madarás Tominak nem sikerült magát kvalifikálni az Olimpiára. Már le is állt a „komoly” edzésekkel, amikor Májusban kapott egy zöld kártyát, ami feljogosította az indulásra. Gőzerővel állt neki edzeni, hogy megpróbálja a nagy lemaradást behozni. Olimpia előtt fél év kihagyás azonban nagyon sok. De elindult és „oda tette” magát maximálisan. Az első mérkőzését az üzbég Dilsod Csorijev ellen vívott és hajszálnyira volt Tomi a sikertől, de sajnos az üzbég nyert - így Tamás sajnos kiesett. 

------------------------------------ 

Joó Abigél 5. lett -78 kg-ban

A csütörtöki nap azonban egy nagyon szomorú nap volt…

Abigél a gaboni Koumbaval kezdett, majd gyorsan hazaküldte az afrikai lányt egy gyönyörű ipponnal. Az ezt követő amerikai Harrison elleni meccsen Abigél vezetett egy wazarival, amikor sajnos borzasztó dolog történt, megsérült Abigél térde. Olyannyira, hogy nem bírt lábra állni. Büszkén próbált oda állni és folytatni a küzdelmet, de sajnos a térde nem engedte. Végül belekényszerült egy dobásba – hiszen feladni… azt soha nem teszi meg senki egy Olimpián. Sokáig kérdéses volt, hogy Abigél tudja e folytatni, de néhány fájdalomcsillapító injekció segítségével sikerült talpra állítani. Sőt a még a lengyel Pogorzelecet is sikerült hazaküldenie a szőnyegen! Lengyel vezetés mellet, az utolsó 30 másodpercben Abigél egy hihetetlen gyönyörű ipponal tudott mégis nyerni.

 Az utolsó meccsen – a bronzéremért – a francia Tcheumeo várta Abigélt. Sajnos a francia aznap, rossz lábbal, túl nagy falat volt Abigélnek, így vereséget szenvedett. Végül sérülése ellenére is az 5. helyen végezett! Nem tudom ki látta Abigél küzdelmeit, de sérülten, szenvedve, maximális elszántsággal és akarattal, veszteséges helyzetekből is számtalanszor kiküzdötte magát.

Mellékesen jegyzem meg… az amerikai Harrison – aki ellen Abigél vezetett sérülése előtt – végül az Olimpiai bajnok lett. Bele sem merek gondolni mi történhetett volna, ha Abigél nem sérül le.

------------------------------------ 

Bor Barna 7. lett +100 kg-ban

Sajnos a munkám ismét nem engedte, hogy megnézem a küzdelmeket aznap, így közlöm veletek a Judoinfo.hu információit: 

„Az első ellenfél, a holland Luuk Verbij már régi jó ismerőse a magyar judósnak, többször is összecsaptak egymással, Tavaly, Abu-dzabiban az Universiade-győztes holland nyert, ebben az évben azonban mindkétszer Bor Barnát hirdették ki győztesnek. Nem kellemes dolog egy ilyen szívós ellenféllel kezdeni az olimpiát".
A nyúlánk holland tudta, mit kellene tennie Bor Barna ellen, szerencsére a magyar judós egy pillanatra sem zökkent ki, tökéletesen koncentrált, s végül a holland két intésével, vagyis egy jukóval továbbjutott. A paksi óriás és edzője, A verseny folytatódik. A tét: a legjobb nyolc közé jutás, az ellenfél pedig az iráni Rodaki visszalépése miatt a marokkói el-Malki, a súlycsoport idei Afrika-bajnoka. Ő is magasabb volt egy fél fejjel Barnánál, ugyancsak kellemetlen ellenfél. A magyar csillag három percig altatta (már ha valaki tud aludni egy százharminc kilós óriással a karjaiban), akkor aztán egy szép válldobással a levegőbe lökte el-Malki százharminchárom kilóját, a marokkói pedig a tankönyvek leírása szerint landolt a hátá. A jutalom ippon, ami olimpiai negyeddöntőt jelentett nekünk!
A legjobb négy közé jutásért a mezőny egyik legrutinosabb versenyzőjével, a német Andreas Tölzerrel kellett megmérkőzni.
Bor Barnával sokszor meccseltek már, a nagyobb tornákon négyszer a német, négyszer a magyar nyert, legutóbb tavaly novemberben az amszterdami GP-n Tölzer volt a jobb. Ha csak hajszállal, de most is. Másfél perc után Bort intették passzivitásért, majd egy perccel később páros intés következett. Tölzer nagyon ügyesen tartotta az előnyét, egy pillanatra sem hagyta a magyart kibontakozni, Bor Barna pedig nem tudott mit kezdeni a száznegyvenöt kilós német monstrummal. Sajnos az elődöntő - ha csak minimális különbséggel is - elúszott, de a vigaszágon még van javítási lehetőség!
A vigaszág döntőjében a brazil Silva volt az ellenfél. A százötvenöt kilós brazil óriás néhány évvel ezelőtt - többek között - Bor Barna segítségével Pakson pallérozódott, azóta két vereséget is mért magyar barátjára (mindkettőt Sao Paulóban), míg Bor két éve Moszkvában tudott nyerni. Elérkezett az idő az egyenlítésre, amely egyben a bronzmérkőzés elérését jelentette volna...
Egy pici plusz azonban hiányzott hozzá. A huszonhét kilóval nehezebb és tíz centivel magasabb brazil és Bor Barna egyaránt egy intést kapott a mérkőzés során, az aranypontos küzdelemben sem változott az állás, végül egyhangú bírói döntéssel Silvát hozták ki győztesnek.” Így lett Barna 7.!

 ------------------------------------